• Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
2015. november 30.
Kisfalussy Bálint világfelfedezései - 1939. október. 16 - 2015. november. 23.

Nevetés, vidámság, ötletesség, szellemesség, kellemes dallamok, a lélek derűje - ezek a szavak jutnak eszünkbe, amikor Kisfalussy Bálintra gondolunk, mert ezek a szavak feledhetetlen előadások hangulatát idézik, mint a Leszállás Párizsban (1971), a Rút kiskacsa (1974), a Tótágas (1975), a Jó reggelt szerelem (1977), a Batyubál (1981), az Ida regénye (1983), a Liliomfi (1984), stb. stb. Zenés vígjáték mind, amelyekhez Kisfalussy Bálint írt verseket és zenét.

„Örülök, hogy a szatmári színháznál szükség volt a munkámra. Nem elég egy ember életében, hogy dolgozni tud, hogy munkájával hozzá akar járulni  egy intézmény sikeréhez, hanem az is kell, hogy ezt  a szándékot el is fogadják.”

                                                                                                                      Kisfalussy Bálint

Nevetés, vidámság, ötletesség, szellemesség, kellemes dallamok, a lélek derűje - ezek a szavak jutnak eszünkbe, amikor Kisfalussy Bálintra gondolunk, mert ezek a szavak feledhetetlen előadások hangulatát idézik, mint a Leszállás Párizsban (1971), a Rút kiskacsa (1974), a Tótágas (1975), a Jó reggelt szerelem (1977), a Batyubál (1981), az Ida regénye (1983), a Liliomfi (1984), stb. stb. Zenés vígjáték mind, amelyekhez Kisfalussy Bálint írt verseket és zenét. A feledhetetlen előadásoknál csak a Bálint slágerei feledhetetlenebbek. A kortársak közül ki ne fújná ma is a Rolls-Royce, a Szevasztok lányok, A masina, a Sundám-bundám, a Pénz és a többi és a többi dallamát és szövegét is, pedig az utolsó szatmári Kisfalussy-bemutató óta 32 éve telt el (volt még egy nyomtalanul maradt Rút kiskacsa-bemutató a 2002-2003-as évadban is.)

Ő a szövegírója és a zeneszerzője annak sok-sok slágernek, amelyek drámaian szomorú időkben gyógyító mosolyt varázsoltak az emberek arcára a forradalmian harcias elvtársi erőszak idején, amikor az ürességtől kongó élelmiszerüzletek polcait ecetesüvegekkel töltötték meg. Kisfalussy Bálint volt az a bizonyos egy fecske, aki nyarat varázsolt a félelemtől és kiszolgáltatottságtól megfagyott lelkekbe. Szelíd mosolyt, bátorító összekacsintást, sorok közötti üzenetet küldött a színpadról arról, hogy mi értjük egymást, bár a szuronyos őrök fogságában próbálunk meg élni, átélni egy embert megalázó történelmi időszakot.

Az 1970-1980-as években, Romániában, az Északi Színház magyar tagozata tűzött elsőnek műsorra zenés szórakoztató vígjátékokat. Ennek a kezdeményezésnek – a színház küldetésével és természetével a legteljesebb mértékben egyező bátor újításnak – a jelentősége csak nő, amikor azt sem felejtjük el, hogy a szatmári magyar tagozaton belül nem állt mindenki a zenés vígjátékok ügye mellé, sőt igen kemény, a vezetőség sorait erősítő tagok nyilvánítottak véleményt Kisfalussy Bálint zenés darabjai ellen. Ilyen körülmények között volt Kisfalussy Bálint az első fecske, azaz ő kezdeményezte az eljövendő tavasz reményét a nagy ideológiai drámák okozta lelki és szellemi károk gyógyítgatását. Az ő zenés darabjai hozták el a vigaszt, ami mellett megmelegedhettünk a legzordabb időkben is. Színháztörténeti távlatból nézve ma már kimondható, hogy volt a társulatnak egy Kisfalussy-korszaka, ami 1970-1985 közötti 15 évre tehető. Ez az időszak, nem jelentett Kisfalussy-egyeduralmat a színházban, mert ezzel együtt párhuzamosan teremtek kiváló drámai alkotások és színháztörténeti súlyú ősbemutatók.     

Szellemes szövegek, és szellemes zenék, könnyed, megjegyezhető dallamok sokasága került elő Kisfalussy Bálint tollából. Nem csak a szatmárnémeti strand, a kocsmák, a vendéglők voltak hangosak dalaitól, hanem a romániai magyar színházjárók világa Nagyváradtól Kolozsvárig, sőt a Siculus Könnyűzenei Versenyig, ahonnan díjakkal jött haza. Zenéjének hangulata, stílusa szépen illeszkedett a kor legszínvonalasabb magyar könnyűzenei értékeket képviselő hagyományokhoz. Hangszerismeret nélkül elképzelhetetlen lett volna a komponálás, nagyszerűen harmóniumozott, zongorázott. „Már a szatmári színház tagja volt, amikor megtanult szaxofonozni” - emlékezik András Gyula, majd így folytatja „Kisfalussy Bálint megjelenése Szatmárnémetiben a társulat arculatának megváltozását hozta. Távozása pedig nagy űrt hagyott maga után. Számomra nagyon fájdalmas volt az ő távozása. Igazi színházi embert, igazi őszinte barátot, jólelkű kollégát veszítettünk távozásával. Az akadémián Ő beszélt rá, hogy Szatmárra jöjjek” - mondja András Gyula 2015. november 26-án.  A Kisfalussy Bálint neve és hírneve nem csak új kollegákat csalt a szatmári színházban, hanem olyan nézők tömegét, akik addig csak kívülről ismerték az épületet.

Kisfalussy Bálint világfelfedezésének másik eszköze egy darabig a televízió volt. Éveken át a bukaresti televízió Magyar Adásának első Szatmár megyei tudósítója volt. Fontos lenne dokumentumértékű televíziós munkáinak a felkutatása, illetve megmentése, hiszen tájaink első filmes krónikáit Bálint készítette.

Volt egy másik Kisfalussy Bálint is: a rendező. A fentebb felsorolt előadások egy részének társrendezője vagy rendezője volt. A világ felfedezésének kalandos útján nem elégedett meg a színészi lehetőségekkel, nem elégedett meg a zene kínálta lelki utakkal, nem elégedett meg a szövegírással, nem elégedett meg a kabarészerkesztéssel -írással és konferálással, mint kifejezőeszközzel, kezébe vette a vezérkönyvet. Amikor egyes rendezők diktatórikus ridegséggel vezették a próbákat, Kisfalussy Bálint szellemesebbnél-szellemesebb ötletekkel teremtett alkotói légkört és rendezői tekintélyt magának. „A zene nem idegen a színháztól. Kisfalussy Bálint pedig nagyon értett ahhoz, hogyan kell a zenés darabokat színpadon megszólaltatni. Annyira értett hozzá, hogy Erdély-szerte kapkodtak társulatunk ilyen jellegű előadásai után. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy kezdő színész létemre munkatársa lehettem” - emlékezik Bessenyei István színművész a rendező és zeneszerző Kisfalussy Bálintra.

Fotó: a társulat archívuma
William Shakespeare: A makrancos hölgy - A képen: Kisfalussy Bálint (Lucentio), Korcsmáros Dezső (Gremio) és Soós Angéla (Bianca)

Kovács Éva így beszél a rendezőről „Minden fiatal kollégának ilyen rendezőt kívánok, mint Bálint volt, aki jó hangulatot teremtett a próbákon és fel tudta szabadítani a kezdő, szorongó fiatal színészt is.”

Az ő színháza tárt karokkal várta a gyermekeket. Volt mondanivalója a gyermekek számára is. Ezért vállalta Benedek Elek Többsincs királyfiának (1983-1984) és a balesetet szenvedett fiatal színésznő, Papp Éva, első közönség elé lépésének, a Mesetárnak a színrevitelét.

Dancs Artúr a City Rádió szerkesztője Emléklánc Kisfalussy Bálint legendás slágereire fűzve címmel kétrészes adásban forgatott le a szerző dalaiból, közben Kovács Éva, Méhes Kati, Soós Angéla, Vándor András, Bessenyei István beszélt a vele töltött alkotói évekről. A Kovács-Szugyiczky művészházaspár a szatmári korszakban is összejárt Kisfalussyékkal. „Jóképű, jó hangú, szimpatikus színész volt Bálint. Páratlan és helyettesíthetetlen ember a szatmári színháznál. Életerős vidám ember. Nagyra értékelte Szugyiczky István humorát. Távozásuk után is látogattuk őket, megnéztük az Új Színházban készült munkáit. Nagyon jó volt vele együtt lenni. Aztán láttuk azt a hatalmas harcot, amit egy agyvérzés után vívott munkaképessége visszanyeréséért. Csatát nyert, de háborút nem” - folytatta Kovács Éva.

Ugyanitt tudjuk meg Soós Angélától, hogy a Rút kiskacsát sokszor megnézte, ami nem jellemző a színészkollégákra. Meg azt is, hogy a Szekuritáté ügyeletesei még nála is jobban szerethették az előadásainkat, hiszen mindig ott ültek a színházban, jegyzi meg Soós Angéla művésznő keserű humorral.

„Nagyszerű csapat volt és kiváló emberek voltak, és itt az emberekre teszem a hangsúlyt. Az előadás volt a fontos, nem az egyéni gondok, hiszen olyanból mindenkinek volt bőven (…)” - jegyezte meg Méhes Kati, aki ugyanebben a rádióbeszélgetésben.

Fotó: a társulat archívuma
Kisfalussy Bálint

Kisfalussy Bálint, több száz sláger szerzője, a könnyű műfaj öleléséből magától értetődő természetességgel tért vissza-vissza Táliához, tulajdonképpeni szakmájához, munkaköréhez, mindennapi feladatához a színészi munkához. „Őstehetségre vall az a könnyedség, ahogy Kisfalussy leszedi a nézőt a lábáról, és nem csak a hölgynézőket (!), hanem a szigorban élen járó szakembereket is. Ha kell felemelően ellenszenves és lehangolóan rokonszenves tud lenni, a szívbemarkoló alázattól a vérlázító dölyfig, a mártíromsággal rokon tisztalelkűségtől a gerinctelen cinkostársi heherészésig mindent el tud játszani” - írja 1982-ben a korszak egyik legavatottabb színházi szakembere, Oláh Tibor.

A világ felfedezésének nagy kalandja, amit életnek is szoktunk nevezni, Budapestre vitte Kisfalussy Bálintot családjával együtt. Huszonöt gyorsan lepergő, gazdag termést hozó színi évad után az első pillanatban megcsaltnak érezte magát a szatmári közönség, amikor értesült a Kisfalussy család áttelepedéséről. Az akkor oly divatos és nagy forgalmú Galéria előtt találkoztunk az elköltözésük előtti napokban. Amikor megöleltük egymást nem voltam biztos abban, hogy egy boldog ember kezét szorongatom. Aztán múltak az évek. Örömmel fedeztük fel, hogy talpon van Magyarországon is, amikor jellegzetes bársonyos hangját egy-egy szinkronszerepnek adta, amikor filmekben és tévéjátékokban láttuk vagy olvastuk a nevét a szaksajtóban, mint az Új Színház művészét. A magyarországi váltással nem teljesültek azok a remények, amelyeket hozzá fűzött.

Szembesülnie kellett azzal, hogy ott a színház szerepe, jelentősége, hivatása egészen más, úgy is mondhatjuk kevesebb, mint idehaza. Szembesülnie kellett a kapcsolatok, a kis egyéni csatározások, emberhez és művészhez méltatlan párbajok világával – a karakter helyett a karrierrel. Ezt is vállalta, párbajsegédek nélkül is. Két fia, már abban a világban szocializálódott.

2007-ben CD-melléklettel jelent meg önéletrajzi könyve Félrelépéseim címmel. Összegző munka egy életpálya örömeiről és fájdalmairól, ugyanakkor leleplező munka életről, álmokról, szolgálatról, küzdésről, hivatástudatról, nemes szándékokról, sikerről, kudarcról, nekifeszülésekről, mert „szükség van egy-két őszinte szóra”.

2004 októberében (30-án) agyvérzés sújtotta. Ebből a harcból sérüléssel került ki, mégis talpra állt. Játszott is az Új Színházban. Utolsó szerepe Shakespeare Szentivánéji álom című játéka volt.

2015. november 23-án, hétfőn hajnalban, 2:20 órakor Kisfalussy Bálint a Harag György Társulat örökös tagja elindult a világ felfedezésének újabb kalandjára, ahonnan nem tér vissza utazó, ami hitünk és reményünk szerint minden cselekvések és világfelfedezések végső célja, amint ezt a hitet a Kolozsvári Református Teológián (1956-58) is erősítették lelkében. Vegye körül annak a békéje és szeretete, akinek a tanítását megtanulni elindult Kolozsvárra a Református Teológiára, akitől sohasem fordult el, akit művészemberként is vezérlőcsillagának tekintett.

Csirák Csaba
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát