• Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
Nemzeti Színház
spacer
Sarkadi Imre - Fábri Péter - Nádasy László - Vidnyánszky Attila
Körhinta
Sarkadi Imre A kútban című novellája, Fábri Zoltán és Nádasy László filmje alapján
spacer
spacer
Szereposztás
Pataki István:Cserhalmi György m.v. Varga József
Patakiné:Szűcs Nelli
Bíró Máté:Ifj. Vidnyánszky Attila m.v.
Mari:Waskovics Andrea m.v. Szabó Nikolett e.h.
Farkas Sándor:Farkas Dénes
Szereplő:Benedek Attila Csicsmann Dániel Barka Dávid Kovács Gábor Norbert Tókos Attila Fekete Bence Juhász Sándor Rab Edina Tóth Melánia Zsuráfszky Lilla Orbán Amanda Oltárczy Mária Rencz Norbert Molnár Sarolta Kerepesi Zoltán Bordás Barnabás Valach Gábor Szeverényi Barnabás Hajdú Flórián Takács Gábor János Payer Dóra Juhász Zsombor Sánta-Bíró Anna

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) és zenekara
Az előadásban hangfelvételről közreműködik:
Balogh Kálmán - cimbalom
Madarász András - zongora, koboz, gitár, dob
Kovács Ferenc - trombita
Bede Péter - szaxofon
Rácz Csaba - cselló
Lelkes Tibor -nagybőgő
Novák Csaba - nagybőgő
Rendező: Vidnyánszky Attila
Társrendező: Zsuráfszky Zoltán
Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Díszlettervező: Mira János
Jelmeztervező: Vincze Zsuzsa
Dramaturg: Vincze Zsuzsa
Forgatókönyv: Vincze Zsuzsa
Művészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa
Zenei vezető: Szabó Dániel
Zenekarvezető: „Gázsa"
Tánckarvezető: Appelshoffer János Rémi Tünde Valach Gábor
Zenész_brácsa: D. Tóth Sándor Lakatos Róbert
Zenész_hegedű: Takács Ádám Lakatos Róbert
Zenész_bőtgő: Liber Róbert
Zenész_fúvós: Csávás Attila
Zenész_cimbalom: Szabó Dániel
Súgó: Kónya Gabriella
Ügyelő: Dobos Gábor Géczy István
Rendezőasszisztens: Kernács Péter
Bemutató:2015. 02. 20.
Az előadás hossza kb. 100 perc (szünet nélkül).
Előadás ismertető

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom törvénye, a józan ész, mint két ember egymás-akarása?

A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. De nem mindenkinek. A szövetkezetből ki akar lépni Pataki István, és a lányát – földegyesítés okán –egy egyéni termelőhöz kívánja feleségül adni. A lány, Mari azonban mást szeret, Mátét, aki viszont a szövetkezetben keresi és találja meg a boldogulását. Mari szembeszáll az apjával, aki a szóváltás csúcsán baltával támad a gyerekére, mire a lány elmenekül otthonról és összetalálkozik Mátéval.

A Sarkadi-novella alapján készült Körhinta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa. Fábri Zoltán rendezése 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma jelölést kapott. Két főszereplője, Törőcsik Mari és a nem sokkal később tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre a korszak meghatározó csillagai voltak. A vásári körhinta szédítő forgásában Soós Imre odakiáltja Törőcsik Marinak: „Repülünk, Mari!”. Ez a két szó ma is a fiatalok igazságát, a szerelem és a szabadság szédítő mámorát hirdeti.

Vidnyánszky Attila számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége… Mindazok, akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Honvéd Táncegyüttes felel… Újra műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás születik a Nemzetiben.

  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát