Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

Élénk érdeklődésnek örvendenek az Interetnikai Színházi Fesztivál (IFESZT) programjai, a 18 előadást felsorakoztató, 10. alkalommal szervezett szemlének a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata ad otthont. A november 4-én kezdődött, vasárnapig tartó fesztiválra természetesen nemcsak szakmabeliek – meghívott színészek, színis hallgatók, rendezők, kritikusok –, hanem sok helybeli is ellátogatott és ellátogat.

A házigazda szatmári társulat kedd esti előadása, a Sardar Tagirovsky által rendezett Csongor és Tünde érezhetően nagy sikert aratott, a produkciót állva, hosszasan tapsolta a közönség, akárcsak a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Doktor úr című produkcióját. De szintén lelkesen fogadta a közönség a bukaresti Állami Zsidó Színház szerda esti, dalokból álló, élő zenés előadását is.

A koronavírus-járvány miatt négy év szünet után szervezték meg a romániai kisebbségi színházak seregszemléjét, amelyről ottjártunkkor, a hét közepén Bessenyei Gedő István fesztiváligazgatót, a Harag György Társulat égisze alatt Proscenium Alapítvány elnökét kérdeztük. Elmondta, a 10., jubiláló szemle tulajdonképpen vándorfesztivál, ami Bukarestből indult el, és az évek során több helyszínen vándorolt keresztül.

„Tulajdonképpen úgy tizedik kiadás, hogy az utóbbi években kényszerszünet volt a sorsa sok más szemléhez hasonlóan. Ugyanakkor sok szempontból nemcsak a tizedik, hanem az első kiadás: egyrészt az első olyan, ami visszatér egyik korábbi helyszínére, vagyis Szatmárnémetibe, ahol 2016-ban tartottuk meg” – mondta a fesztiváligazgató. Hozzátette, a 10. kiadás a tekintetben is elsőnek tekinthető, hogy a 2017-ben alakult Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) társszervezésében most tartják először. „Ezenkívül sajnos olyan szempontból is az első fesztivál, hogy az ötletgazda, Zsehránszky István (1944–2021) színikritikus, újságíró már nem lehet jelen: »odafentről« figyelheti a munkánkat, és rajtunk van a felelősség, hogy elégedett legyen azzal, amit odaátról lát. Többek közt ennek az erkölcsi feladatát is vállaltuk” – mondta Bessenyei Gedő István.

A szemle keretében kötetbemutatóval is emlékeztek a kezdeményezőre, bemutatták azt a kiadványt, amely Zsehrászkynak a bukaresti rádióban elhangzott jegyzeteiből készült. A válogatáskötet címe: Marad(j)unk ebben. A Holnap Könyvek kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatásával a jeles színikritikusra, publicistára emlékeztek a színházi emberek és sajtós kollégák.

„Azt tapasztaljuk, hogy telt házasak a szemlére érkező produkciók, a szatmári közönség érdeklődése töretlen, helyenként meg is lep, hogy hétköznapokon – mondjuk, hétfő este is – szépen megtelik a terem. A program legsűrűbb napjait a fesztivál elejére és végére – vagyis a két hétvégére – időzítettük, amikor többen tudnak jönni. A hét közbeni előadásokat is nagy érdeklődés övezte, és a könyvbemutatókra is sokan voltak kíváncsiak” – mondta el az igazgató. A szemle keretében bemutatták többek közt a Fény-Színpad-Kép című fényképalbumot, amely Czinzel László 130 színházi fotóját tárja az érdeklődők elé. Bessenyei azt mondta, általában nehéz színházi kiadványoknak, könyveknek, lapoknak telt házas bemutatót tartani, de most ez így sikerült, és a szakmai beszélgetések is határozottan élénkek voltak, egyes beszélgetéseken szakmai vita alakult ki.

Felvetésünkre, hogy számos tekintetben nehézségek körvonalazódnak a világban: gazdasági és energiaválság vesz körül bennünket, ami a kultúra területén is sötét fellegeket vetíthet előre, a fesztiválszervező azt mondta, örülnek, hogy ennek ellenére sikerült megtartani az interetnikai szemlét. „Jelen körülmények közt már önmagában nagy dolog, hogy össze lehetett hozni, ez pedig példás összefogás eredménye.

A fesztivál kezdeti éveiben elégséges volt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának a támogatása, azóta ez a támogatás növekedett, mégis ott tartunk, hogy az összeg a megnövekedett üzemanyagárak, szállásköltségek, útiköltségek miatt gyakorlatilag csak a kiadások harmadára lett volna elég” – mondta a fesztiváligazgató. Kifejtette, ilyen értelemben fontos, hogy nehéz helyzetüket azonnal megértve az ügy mellé állt a helyi és a megyei tanács, az RMDSZ is támogatta, és sikeresen pályáztak a kulturális minisztériumnál friss forrásokért. „Tehát sok forrásból sikerült összegereblyézni azt az összeget, amivel fesztivált lehet szervezni. Sajnos egyre nagyobb luxussá válik egy hasonló szemle megszervezése ilyen üzemanyagárak mellett, előadásokat utaztatni egyre nehezebb. Ennek ellenére fontos volt számunkra, hogy ne adjuk fel, és az is, hogy nehogy újabb halasztásra kényszerüljünk” – mondta Bessenyei Gedő István. Német, zsidó, roma társulatok A fesztiváligazgató kiemelte, különösen fontos, hogy ne szüneteljen az interetnikai színházi párbeszéd, hiszen hiánypótló szemléről van szó, amelynek nincsen alternatívája.

Kivéve a szintén Zsehránszky által megálmodott gyergyószentmiklósi Kollokvium, amely szintén szünetelésre kényszerült az utóbbi időben, így fájóan hiányzott ez a közös párbeszéd a többi kisebbségi színházzal. Mint sorolta, nemcsak a hazai magyar társulatok lépnek fel a szemlén, hanem a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház német tagozata és a Temesvári Állami Német Színház, illetve a bukaresti Állami Zsidó Színház és a Giuvlipen független roma színtársulat is. A hétvégén is számos izgalmas produkciót láthat a szatmári szemle közönsége, színpadra lép a kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata, az Aradi Kamaraszínház, a Giuvlipen roma színház társulata.