Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

Szabó Magda-Bereményi Géza: Az ajtó

A 2007 októberére tervezett új színházi bemutató a Harag György Társulat előadásában Szabó Magda-Bereményi Géza: Az ajtó című színműve lesz.

Szabó Magda sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével. Az ajtó című regényének (1981), - melyet Bereményi Gézával közösen írtak színpadra - főszereplője Szeredás Emerenc, aki egy vastag, bezárt ajtó mögött él, aki odabenn magányát és tehetetlen nyomorúságát védi. Egyedül Molnár Annát, az írónőt engedi közel magához, csupán ő fedheti fel az ajtó titkát.

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Molnár Ferenc darabjait rendszeresen játsszák világszerte. A pergő ritmusú, tökéletes szerkesztésű darabok mesterének ez a vígjátéka színházi környezetben játszódik. A Játék a kastélyban szereplői színműírók és színészek, s a szerző nemcsak a helyzetekkel játszik el, hanem a színdarabírás mesterségbeli titkait is beépíti darabjába.
Ádám Albert, a fiatal zeneszerző akaratlanul is fültanúja lesz a szomszédos szobában lakó menyasszonya szerelmi légyottjának. Annie, a primadonna Almádyval (aki annak idején ,,pártfogolta” őt), a hősszerelmes színésszel keveredik intim helyzetbe, és nem is sejti, hogy az olasz kastélyba már megérkezett vőlegénye és két színműíró kollégája. Turai, a társszerzők egyike, úgy dönt, hogy megmenti a fiatalok szerelmét, és még aznap éjjel megír egy darabot, amelynek szövegébe az éjszaka elhangzott párbeszédet is beépíti, mintha az enyelgés nem valóság, hanem csak színház lett volna. Annie és Almády másnap este előadja a könnyű francia egyfelvonásost - Ádám nagy megkönnyebbülésére.

Michel André-Fényes Szabolcs-Szenes Iván: Lulu

A szilveszteri kabarét ebben a színiévadban a Michel André-Fényes Szabolcs-Szenes Iván trió közös szerzeménye a Lulu című zenés vígjáték helyettesíti. Közkedvelt slágerekre, szellemes jelenetekre, jó hangulatú produkcióra számíthat majd a színházszerető közönség. Az előadást Czintos József Jászai-díjas színművész rendezi. Jó szórakozást kívánunk mindenkinek!

Georges Feydeau: Bolha a fülbe

Feydeau-nak a Bolha a fülbe című bohózata az úgynevezett ,,jól megcsinált” darabok sorába tartozik. Van itt minden, aminek egy becsületes bohózatban lennie kell: nagy természetű férj, nyelvi humor egy beszédhibás fiatalember jóvoltából, a rosszkor működésbe hozott tárgyak okozta helyzetkomikum, fizikai hasonlóságból adódó mulatságos szerepcserék, fergeteges tömegverekedés, eszelősen lövöldöző spanyol párbajhős és természetesen bonyodalmak és félreértések sorozata.

Légvár (Ibsen művei alapján)

A „Solness építőmester” és a „Ha mi, holtak feltámadunk” két olyan Ibsen dráma, ahol a szerző nagyon pontosan taglalja és tárgyalja az alkotó ember dilemmáját és képességét, olyan területre érvén, ahová kevesen jutnak el, akár képességük, akár önismeretük híján. E két mű akár egy is lehetne tematikáját tekintve, de míg a „Solness építőmester” az alkotói hit elvesztésére és az ettől való félelemre fekteti a hangsúlyt, addig a „Ha mi, holtak feltámadunk” az ihlet és múzsa problematikáját taglalja. E két mű összevonásából állította össze Csurulya Csongor, a darab rendezője, a „Légvár” című szövegkönyvet a beteljesületlenség, elérhetetlenség jelképeként.

Urbán Gyula- Gulyás László: Minden egér szereti a sajtot

A kortárs magyar mesejátékok között is találunk klasszikusokat. Ez a " Romeó és Júlia” történet gyerekekhez szóló változata is ilyen.
A szürke egerek és a fehér egerek közötti kibékíthetetlen ellenségeskedésnek vet véget Soma, a szürke egérfi és Fruzsina, a fehér egérkisasszony váratlanul fellobbanó szerelme.
A szürke és a fehér egérszülők semmiképp sem egyeznek bele a fiatalok között szövődő barátság kibontakozásába, ám Pászkál, a varázsegér, aki időnként macskává is tud változni, segít a fiataloknak, és a szülőket is ráébreszti arra, hogy mi az, ami közös minden egérben. Hát hogy szeretik a sajtot!,,

Bábelőadások:

Hüvelyk Matyi
Mese egy „hüvelyknyi emberke” kalandos történetéről, aki szegény szüleitől egészen a királyi palotáig jut el. Ott éli életét gazdagságban, szeretetben, megbecsülésben, egészen addig, amíg ….- eddig a mese bevezetője, a többit most nem áruljuk el! Csak ennyit: Hüvelyk Matyi kicsit nagyobb, mint az édesanyja hüvelykujja, de jókedve, bátorsága és eszessége mindig kisegíti a bajból.
Mert legyen bár hüvelyknyi az ember, ha a szeretet vezérli egészen biztosan eléri azt, amiről rég álmodozik.

Vendégelőadás - mesejáték

Rudyard Kipling: A magányosan sétáló macska
„Hallgass…várj…..és figyelj…..ez az eset, akkor esett - édes gyermekem, amikor az állatok még vadak voltak. Vad volt a ló, a kutya, a tehén, a juh és vad volt a disznó. De minden állat legvadabbika, a macska volt! Magányosan sétált naphosszat, és minden hely egyforma volt neki. Természetesen vad volt az ember is…és nem is szelídült meg addig, amíg nem találkozott…az asszonnyal!” Aztán együtt szép lassan megszelídítették a ma ismert összes háziállatot. Vagy mégsem az összest? Talán valaki kimaradt? Tudod mit? Gyere és döntsd el te… És hogy mindez hol történt? A ringó-rengő rengetegben, ahol vad még a ritmus is, ahol szabadon táncolhat ember és állat.

Stúdióelőadások:
Franz Xaver Kroetz: Felső-Ausztria
70-es évek vége, az egykori NSZK. Anni és Heinz fiatal házasok, átlagemberek, terveznek remélnek, szeretnek , döntenek, elkeserednek, csalódnak, aztán újrakezdenek. És közben könyörtelenül szembesitenek férfi és női játszmáinkkal. És feltesszük a kérdést: hol járunk és mikor?

Michael Mackenzie: A bárónő és a komorna
„Jó estét kívánok! Örülök, hogy eljöttek. Jól ülnek? Ennek örülök. Mutatok majd egy albumot. Ebben benne van életünk összes fontos eseménye….találkozás, kirándulás, ajándékozás. Vidám pillanatok és szomorú felismerések. Mert egy fényképen, vagy egy igazi festményen, azonnal látja az ember, hogy ki kicsoda…És ezek itt mind mi vagyunk…Mi, mind. Köszönöm, hogy eljöttek”
Két nő. Az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sorsszerű találkozásuk rég elfeledett, vagy sohasem tapasztalt érzelmeket vált ki belőlük. A másikhoz vezető út nehéz és fájdalmas. Ki kerül ki győztesen? Van-e egyáltalán győztes? Kinek van nagyobb szüksége a másikra? Ki vagyok én ebben a kapcsolatban…vagy csak egyszerűen…ki vagyok én? És akkor ő, a másik, majd segít.

Összeállította: Kereskényi Hajnal, Márk-Nagy Ágota és Szilágyi Regina