• Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
Szigligeti Színház Nagyárad
spacer
Kocsis István
Árpád-Házi Szent Margit
Történelmi játék
spacer
spacer
Cast
Árpád-házi Margit, IV. Béla leánya:Szõcs Erika
IV. Béla, Magyarország királya:Medgyesfalvy Sándor
Olimpiádesz, a kolostor fejedelemasszonya:Fazakas Márton Erzsébet
Marcellusz, Marcellusz, a domokos szerzetesrend tartományfőnöke:Hajdu Géza
Fülöp, esztergomi érsek:Dobos Imre
Paulusz bíboros, a pápa követe:ifj. Kovács Levente
György, kódexíró szerzetes:Meleg Vilmos
Zarándok:Borsos Barna Mihály Csaba Csatlós Lóránt
Alinka, apáca:Firtos Edit
Csenge, apáca:Kovács Enikő
Judit, apáca:Rácz Mari
Szabina, apáca:Körner Anna
Ilona, apáca:Ababi Csilla
Az esztergomi érsek pribékje:Dunkler Róbert Giacomello Roberto
Director: Novák Ferenc guest
Set design: Bölöni Vilmos
Costume designer: Bölöni Vilmos
Coreography: Novák Ferenc guest
Music: Rossa László guest
Fény: Ertsey Csaba
Sound: Antók Zoltán
Prompter: Körner Anna
Stage manager: Szász M. Ibolya
Assistant director: Meleg Vilmos Gábor Kati Csatlós Lóránt
First performance:13/04/1999
About the performance

Az Árpád-ház különös szentek sorát hagyományozta a magyar történelemre. Közöttük a hittérítő apostoli királytól, I. Istvántól a békességes, a keresztény hittételeket a legmélyebben élő királylányig, Margitig terjed a sor, s alakjaik a magyar irodalom legnagyobbjait ihlették alkotásra. Margit már gyermekkorától szokatlanul vallásos, elmélyedő életet élt, akinek ilyeténvaló híre nagyon hamar elterjedt az országban. Õ maga azonban kerülte a feltűnést, a rejtőzést kereste; a legrosszabb ruhákban járt, foltosan, rongyosan, mégis nagy büszkeségeként a szigeti zárdának. Királyi atyját, a második országépítőként ismert IV. Bélát is mindig békére és fogadalmainak megtartására kérte, s minden törékenysége ellenére is szembefordult vele, amikor az fogadalmának megtörésére akarta rávenni. A királyi atyával való konfrontáció, minden életrajzíró szerint, Margit számára sorsmeghatározó élmény.



Ezt az általános Margit-képet árnyalja az a mû, amely a kortárs magyar drámairodalom jeles alkotója, Kocsis István tollából került ki: az Árpád-házi Szent Margit című drámát a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata most országos bemutatóként viszi színre.



Margit körül egy olyan (modern szóval) értelmiségi csoportosulás alakul ki, amely az anyanyelvben, az anyanyelvi kultúrában találja meg a nemzet fennmaradásának, művelődésbeli felvirágzásának egyik meghatározó eszközét. Az apa-leány szembefeszülés az udvar-kolostor szembefeszülésével új dimenziókat kap, Margit és környezetének áldozatvállalása pedig új értelmet nyer.



A Kocsis-mű színpadi megjelenítése nem a történelmi drámák hagyományos módján történik, melléje ugyanis, mintegy szerzőtársul szegődött Rossa László. A gregorián és a középkori magyar népzenében gyökerező dalok, és a kísérőzene a maga teljességében koridéző, de ugyanakkor a mai néző számára is izgalmassá, lebilincselővé teszi a játékot.



Az előadás színpadra állítását Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus-rendező jegyzi. Ő az a művészegyéniség, aki az elmúlt közel egy évtized alatt a Szigligeti Társulat számos produkcióját vitte visszhangos sikerre.


  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát