Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Meghívottak!

Egy vallomással kell kezdenem. Be kell vallanom, hogy ma, amikor ezen a szép, ünnepi hétvégén köszönthetem önöket, az egyik szemem sír, a másik nevet. Egyrészt szomorú vagyok, mert ezen a kerek évfordulón az alkalomhoz nem méltó, áldatlan körülmények között kell ünnepelnünk. Ez, amint azt már korábban is elmondtam, a városvezetés hanyagsága és nemtörődömsége folytán történik így, ahogy történik – annak ellenére, hogy a magunk részéről nem győztük elégszer és elég nyomatékosan hangsúlyozni a problémáinkat.

Zavaros helyzetben és nehéz körülmények között készültünk erre az ünnepre, és ezúton is szeretném megköszönni mindazoknak a kollégáknak, akik velem együtt szervezték és tervezték ezt az ünnepségsorozatot, illetve a szakmai programokat válogatták, hogy a körülmények nem csorbították a lelkesedésüket, nem szegték a kedvüket, és minden nehézség ellenére azon dolgoztak, hogy ne a körülményekhez, hanem az alkalomhoz méltó megemlékezést hozzanak létre. És köszönetet mondok azoknak a nagylelkű támogatóknak is, akik segítségünkre voltak a nehézségek leküzdésében, akik nélkül ma itt még elviselhető hőmérséklet sem volna, és akik nélkül ez az egész rendezvénysorozat nem jöhetett volna létre.

Szomorú, hogy fűtetlen teremben, kényszermegoldásokat alkalmazva kell megpróbálnunk ünnepi hangulatot teremteni, mint ahogy szomorú az is, hogy még ma sem tudhatjuk biztosan, mikor költözünk és mikor kezdődik el a színház felújítása – hogy csak a legfájóbb problémáinkat említsem. Ilyen helyzetben nehéz és kockázatos akár csak középtávra is tervezni, hosszú távú építkezésről nem is álmodhatunk. Nehéz helyzetünket pedig csak fokozza, hogy nem vagyunk, nem lehetünk a magunk urai, nem hozhatunk felelős döntéseket a saját sorsunkról, egy két tagozatos intézményvezetés gyámsága alatt.

De azért, mint mondtam, a másik szemem nevet. Boldog vagyok, hogy minden akadályt leküzdve itt lehetünk és együtt ünnepelhetünk alapítóinkkal, volt és jelenlegi művészeinkkel, és mindazon meghívottainkkal, akiknek fontos a szatmári színház, a szatmári magyar kultúra ügye, és ezt bátran merik képviselni.

El kell mondanom, hogy számomra hatalmas megtiszteltetés, hogy ennek a színháznak az egyik igazgatója lehetek, és ebben a minőségemben köszönthetem Önöket. Megtiszteltetés és öröm az is, hogy ma, hatvan évvel a társulat alapítása után, büszkén és emelt fővel adhatok számot a ránk bízott örökséggel,  „tálentumokkal” való „sáfárkodásról”. Hogy művészeink milyen kiváló és elkötelezett munkát végeznek, arról az előttem szólók már beszéltek. Én, gazdasági emberként, kulturális menedzserként csak azt szeretném hozzá tenni az eddig elhangzottakhoz, hogy sok ember áldozatos munkájának köszönhetően ez a nehéz körülmények között létrehozott, és gyakran ma is súlyos problémákkal küzdő társulat hatvan év alatt az ország legkiterjedtebb bérletrendszerét építette fel, az ország legtöbb bérletessel rendelkező színházi műhelyévé nőtte ki magát, egyben a maga több mint negyvenezer nézőjével a legnézettebb erdélyi magyar társulatnak is számít. Ha más nem is, de ez a puszta tény, a közönségünk számokban is kifejezhető, hatalmas szeretete és támogatása, a különböző pályázatokon elért sikereink, támogatóink nagylelkű segítsége és művészeink színvonalas munkája már önmagában is reményt ad az újabb hatvan évre. Reményt arra is, hogy a jövőben ez a társulat újra önállósulhat, híven az 1956-ban Nagybányáról Szatmárra költöző alapítók örökségéhez, akik önálló magyar színházat alapítottak Szatmárnémetiben.

Ezzel a reménnyel és az előttünk álló újabb hatvan esztendők sikereibe vetett hittel és bizalommal tekintsünk ma vissza az elmúlt hatvan évre. Azzal a reménnyel, hogy belátható időn belül újra lehet önálló magyar színház Szatmáron, amelyik tovább viszi Harag György nevét és örökségét, és amelyik végre önállóan tervezhet és gazdálkodhat anyagi és szellemi javaival egyaránt!

Elhangzott 2013 október 4-én, a Harag György Társulat alapításának hatvanadik évfordulójára szervezett ünnepi hétvége hivatalos megnyitóján.