Már szülővárosomban, Balmazúvárosban, egy amatőr színjátszókörben kezdtem bontani a szárnyaimat, majd a debreceni Ady Endre Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat.
Egy újsághirdetésben láttam, hogy a színház színiiskolája felvételt hirdet, és 1994-ben felvételt nyertem.
A színház állandó kihívást tartogat számomra. A színház mindig fejlődik, új rendezői, színházi stílusokkal ismerkedünk, új darabokat hozunk létre, más és más rendezővel dolgozhatunk, a partnerek is változnak, ami állandó fejlődést biztosít számomra.
Egy-egy szerep megformálása javítja az önismeretet, és segít megérteni a karakter pszichés oldalát, más karakterrel való kapcsolódását. Továbbá a közönséggel való őszinte kapcsolódás is jól esik a színésznek, főleg, ha a visszajelzés pozitív.
Egy szerep megformálásban mindig keresd önmagad, csakis akkor tudsz hiteles maradni.
Szerepek, amelyek a legemlékezetesebb számomra a Békéscsabai Jókai Színházban:
- John Steinbeck: Egerek és emberek – George
- Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli – Művész
- Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny – Köcsög
- Verebes István: Senki sem tökéletes – Dzseri
- Dale Wassermann – Mitch Leigh – Joe
- Darion: La Mancha lovagja – Sancho
- Ivan Kušan – Tasnádi István: Balkán kobra – Juraj Ardonjak
- David Yazbek: Alul semmi – Jerry Lukowski, munkanélküli gyári munkás
- Ken Kesey – Dale Wasserman: Kakukkfészek – Randl Patrick McMurphy
- Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Balázs, nyíri birtokos
