Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

A magyar film történetében korszakos jelentőségű az 1931. novemberében bemutatott, Hyppolit, a lakáj című vígjáték, hiszen valójában hatalmas sikere indította meg a magyar hangosfilmgyártást. Témájával, mondanivalójával szinte rányomta bélyegét a háború előtti évtized filmgyártására, hosszú időre meghatározta a magyar filmeknek nem csupán műfaját, de tematikáját és színészi játékát is. Ez a siker adta a magyar filmnek Kabos Gyulát és örökítette meg Csortos Gyula művészi egyéniségét. Azóta számtalanszor vetítették újra a mozikban és a televízióban, több újra feldolgozást is megért. Az eredetileg színpadra szánt művet viszonylag későn fedezte fel a színház. 34 évvel a film bemutatója után Zágon István színpadi változatát a Vidám Színpad tűzte műsorára Kazal Lászlóval (Schneider) és Kibédy Ervinnel (Hyppolit). 1984 és 1992 között elsöprő siker a Játékszínben, Szacsvay Lászlóval, Benedek Miklóssal és Molnár Piroskával a főszerepekben. Zágon színdarabját Nóti Károly filmjével ötvözve készített átdolgozást Vajda Anikó és Vajda Katalin. Az előadást Verebes István rendezte. Ez a színpadi változat, Eisemann Mihály zenéjével később országos turnéra indult, s azóta is folyamatosan repertoáron van az ország különböző színházaiban. Az örök téma, a kisember a fő motívuma a színdarabnak. Az örök kisember, aki ma ugyanúgy itt él közöttünk, mint a múlt században, ugyanazokat a küzdelmeket vívja meg saját magával, családjával ahhoz, hogy érvényre juttassa akaratát, hogy felnőjön a családfői feladatokhoz. Ehhez a harcához még hozzájön \"nehezéknek\" a felesége által alkalmazott arisztokratikus lakáj, Hyppolit. Kettejük párharca örökérvényű. Hogyan egyeztessük össze belső vágyunkat, a külső megfelelési kényszerrel?! Ezt a folyamatot követi végig az előadás vérbő humorral, Eisemann Mihály hol andalító, hol vérpezsdítő zenéjével, Fekete Mari vezényletével, 5 tagú élőzenekari kísérettel! Többek között felcsendülnek: a Köszönöm, hogy imádott; Jaj, de jó a habos sütemény; Holdvilágos éjszakán; Pá kis aranyom; Bőg a tehén című örökzöld melódiák!