|
|
 |
Évszázadokkal és jelképekkel szabadon játszó darab, valóság és képzelet leheletfinom határán, precíz rendezés, ragyogó színészi alakítások. A Világjobbítók hatalmas sikert aratott pénteken Szatmárnémetiben, a Harag György Társulat évadnyitó előadásán. (Báthory Éva írása)
|
 |
Színművésznő. Aki egy kicsit is tájékozott a romániai magyar színjátszás területén, még ha nem is Szatmárnémetiben él az illető, Nagy Izának a nevét ismeri, vagy hallotta. Kevésbe ismert a civil keresztneve, az Izabella, hiszen minden színházi dokumentumon, plakáton, műsorfüzetben, Iza szerepel. (Csirák Csaba írása)
|
 |
„…Hallottunk-e egyebet évek óta, mint hogy meghalt a vers? Nagyképű, hamis pátoszú álpapok naponta mondanak halotti beszédet fölötte, s a két látó szemére megvakított, zaklatott ember már-már csakugyan hajlandó halottat látni az üres koporsóban. A vers a természettel egybeolvadó művészet, a legnagyobb, a legtökéletesebb, a rezgő emberi lélek minden sziromnál finomabb szövésű virága…” – mondta egykor Dsida Jenő és tolmácsolta szavait hűen, a fiatalon elhunyt költő csendes világlátásához méltó hitelességgel Bogdán Zsolt színművész a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházának színpadán. (K. Nagy Botond írása)
|
 |
A Kovács Leventét „beszéltető” könyv egy életpálya személyes és szakmai oldalát mutatja be úgy, hogy a rendező és a pedagógus vallomásai akár színháztörténeti dokumentumokként is felfoghatók. (Elek György beszámolója Kádár-Dombi Katalin Kovács Leventével készült interjúkötetének szatmári bemutatójáról)
|
 |
Kovács Levente rendező, professzor, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem volt dékánja beszél önéletrajzi vallomásainak motivációiról. (Elek György interjúja Kovács Leventével)
|
 |
Az idei évad első nagyszínpadi bemutatója Tasnádi István testvére, Tasnádi Csaba által színpadra állított darabja, a Világjobbítók. Ugyanez a páros aratott nagy sikert 2009-ben a Malacbefőtt című vígjátékkal. Sikereik titka felől kérdeztük Tasnádi Csabát. (Báthory Éva)
|
|
|
